A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya a következő véleményt küldte be a 2026/27-es tanév rendjét meghatározó jogszabálytervezet társadalmi vitájához:
A Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának szakmai állásfoglalása az OPM tanév rendjéből való elhagyásáról
A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya (MPT POSZ) szakmai szempontból indokoltnak tartja az Országos Pályaorientációs Mérőeszköz (OPM) eltávolítását a tanév rendjéről szóló rendeletben szereplő iskolai mérések köréből.
Javaslatunkat a következőkkel indokoljuk:
1. Az eszköz szakmai megalapozatlansága
Az OPM elnevezése és kommunikációja azt a benyomást kelti, mintha egy mérési eszközről lenne szó, amely alkalmas a tanulók pályairányának meghatározására. A pályaorientáció azonban nem pedagógiai-pszichológiai mérési feladat!
A pályaorientáció nem redukálható egyetlen mérési alkalomra; az egy komplex, folyamatjellegű tevékenység, amely több forrásból származó információk integrációján, önismereti fejlődésen és környezeti tapasztalatokon alapul, amelynek folyamatszerűen kell beépülnie a tanmenetbe.
Ezzel szemben az OPM használata egy leegyszerűsített, determinisztikus szemléletet erősít, amely ellentétes a korszerű pályaorientációs szakmai irányelvekkel. Azokkal az elvekkel is, amelyeket Magyarország az Európai Unió tagjaként avagy ENSZ tagállamként aláírt és törvényeiben képvisel. Legfőképpen a pálya-, foglalkozás szabad megválasztásának elvének mond ellent az OPM, miközben szülők, gyerekek és pedagógusok félrevezetésére alkalmas. A Szakosztály tisztában van azzal, hogy a Holland-féle érdeklődés kérdőív hasznos eszköz, de nem így, tanácsadói támogatás nélkül, pályaismeret fejlesztése nélkül, a tanulót, szülőt és pedagógust magára hagyva, egyszeri alkalommal, egyetlen kérdőív (hiszen az eszköz nem teszt!) formájában „letudva” a pályaorientáció, a pályaválasztás stratégiai feladatait.
2. Félrevezető hatás a tanulók és a környezetük számára
Az eszköz eredményei könnyen félreértelmezhetők a tanulók, pedagógusok és szülők körében. Az „mérés” terminológia túlzott objektivitást sugall, így fennáll a veszélye annak, hogy az eredményeket döntéstámogató információ helyett iránykijelölésként értelmezik.
Ez különösen problémás lehet azoknál a tanulóknál, akik fejlődési szakaszukból adódóan még nem rendelkeznek stabil önismerettel, érdeklődési struktúrával vagy reális pályaképpel.
3. Torz pályaképek közvetítése
A szakosztály tapasztalatai szerint az OPM hajlamos a szakképzési irányokat felülreprezentálni, ami azt az érzetet keltheti a tanulókban, hogy a gimnáziumi továbbtanulás számukra kevésbé elérhető vagy ajánlott. Ez a torzítás sérti az esélyegyenlőség és a nyitott pályaválasztás alapelvét.
Az OPM sem a kitöltés, sem az ajánlások esetében nem veszi figyelembe a tanulók esetleges sajátos nevelési igényét, ezért ezen tények hiánya tovább torzíthatja a tanulók számára adott visszajelzéseket, javaslatokat.
4. A káros pedagógiai következmények kockázata
Amennyiben az OPM eredményei az iskolai gyakorlatban komoly iránymutatásként jelennek meg, az:
- téves önértékeléshez,
- korai és nem megalapozott pályadöntésekhez,
- a tanulói aspirációk indokolatlan beszűküléséhez vezethet.
Ez hosszabb távon kedvezőtlen életútpályákhoz és pályaelhagyáshoz is hozzájárulhat.
5. A pályaorientáció szerepének torz értelmezése
Az OPM jelenléte a tanév rendjében azt a szakmailag téves üzenetet közvetíti, hogy a pályaorientáció mérési kérdésként kezelhető. A korszerű megközelítés ezzel szemben a folyamatosságot, az egyéni támogatást és a reflektív tanulást helyezi előtérbe.
Összegzés
A fentiek alapján a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya javasolja, hogy az OPM kerüljön kivezetésre a tanév rendjében szereplő kötelező vagy ajánlott mérések köréből.
A pályaorientáció hatékony támogatása nem egyetlen mérőeszköz alkalmazásával, hanem komplex, folyamat-alapú pedagógiai eszköztárral biztosítható.