2020 szeptemberétől alapvetően megváltozott a szakképzés rendszere. Cikkünkben megkíséreljük érthetően összefoglalni a jelenlegi rendszer azon sajátosságait, amit a továbbtanulási döntésnél ismerni kell.

Részletes információk érhetők el a https://szakkepzes.ikk.hu/ oldalról. Szemléltető ábrák: https://palyaorientacio.nive.hu/videotar/kozepfoku-iskolatipusok-2020-ginop-624.

Aktualizálva 2024. február 12-én.

A legfontosabb tudnivalók

• Az érettségit adó szakmai oktatás neve technikum: ez a 13. évfolyam végén érettségit és középfokú szakmai (technikusi) végzettséget ad. A korábbiakkal ellentétben 4 év után nem hagyható el érettségivel. 9-10.-ben ágazati alapozás folyik, 11. évfolyamtól egy adott szakmára történik a felkészítés. A szakirányú felsőoktatásba való bekerülés könnyebb lett, de aki más irányban akar boldogulni, az nehéz helyzetbe kerül. A 13. év végén letett szakmai vizsga emelt szintű érettségi tárgynak számít, és akár kizárólag ennek figyelembe vételével is be lehet kerülni a szakirányú felsőoktatásba.
• A technikumok egy részében lehetőség van okleveles technikus végzettség megszerzésére, amely szerves kapcsolatban van a felsőoktatással, és kreditpontokat jelent a továbbtanulásnál.
• A művészeti képzések nagy része és a pedagógiai, valamint közművelődési képzés nem technikumokban, hanem a köznevelésben maradó ötéves szakgimnáziumokban folyik. Itt nincs ösztöndíj, nem köthető szakképzési munkaszerződés, és a záróvizsga nem ad középfokú szakmai végzettséget, csak szakképesítést. A technikummal szemben a szakgimnázium elhagyható érettségivel 12.-ben, azonban a 12.-ben letehető érettségi azonban szakmai tantárgyat nem tartalmaz. A 13. év végén tehető képesítő vizsga helyettesítheti az 5., szabadon választható vizsgatárgyat, azonban jelenleg csak az óvónői, tanítói és konduktori szakokon lehet ebből érettségi pontot számolni.
• A hároméves szakképzés neve szakképző iskola. Ennek első évfolyamán az adott ágazat általános ismereteit tanítják, utána kell szakmát választani. A szakmaszerzés után esti tagozaton két év alatt szerezhető érettségi.
• Egyes iskolákban előkészítő (orientációs) évfolyam is indul.
• Azok számára, akik 15 éves korukig nem végezték el az általános iskola 8. évfolyamát, Dobbantó osztályok indulnak.
• A Dobbantót végzettek vagy a szakképzésből lemorzsolók számára lehetőség van műhelyiskolákban részszakmát szerezni.
• A technikumokban és a szakképző iskolákban minden ágazaton és minden szakmában – az orientációs évfolyamon is – ösztöndíjat kapnak a tanulók. Ennek jelenlegi havi mértéke a szakképző iskolák 9. évfolyamán, a Dobbantó programban és a műhelyiskolában 16 ezer, a technikumok 9-10. évfolyamán, valamint az orientációs és a nyelvi előkésítő évfolyamokon 8 ezer Ft, a további évfolyamokon mindkét iskolatípusban tanulmányi eredménytől függően 8-59 ezer Ft. A 11-13., illetve 10-11. évfolyamokon duális képzésben résztvevők munkaszerződést köthetnek, amiért jelenleg 100-168 ezer Ft munkabér jár. A sikeres szakmai vizsga után a vizsga eredményétől függően 130-302 ezer Ft pályakezdési juttatás jár.
• A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, ha tanulmányi átlaguk jobb 3,5-nél, további 16-34 ezer Ft ösztöndíjra pályázhatnak (Apáczai ösztöndíj). 
• Az SNI-s tanulók szakiskoláiban nem lesz ösztöndíj. Itt részszakma vagy az általánosnál hosszabb idő alatt szakma szerezhető.
• A gimnáziumot végzettek 2 év alatt szerezhetnek szakmát. Nekik is jár ösztöndíj, munkadíj.

Bővebben:

1. Az új rendszer

2020-ban a szakképzés teljesen különvált a közneveléstől. Nemcsak a fenntartó más, hanem a teljes szabályozás kettéválik: a szakképző intézményekben tanulókra és az ott dolgozókra kizárólag a szakképzési törvény érvényes. A szakképző intézmények többsége továbbra is az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd, de néhány többféle iskolatípust egyesítő intézménynek a BM, ill. a tankerületek lesz a „főnöke”. A korábban a szakképzéshez tartozó iskolák, képzések egy része most a közneveléshez tartozik: ilyenek elsősorban az SNI tanulók szakiskolái és bizonyos művészeti-kulturális-pedagógiai szakképesítést adó szakgimnáziumok. 

1.  Felvételi, kompetenciamérés
A felvételi rendszer nem változott. 

A nyolcadikosok felvételi lapjukon szakképző és köznevelési intézményekbe együtt adják be a jelentkezésüket, és az elbírálás is közös. 

. A nyolcadikban kötelező pályaválasztási kompetencia/képesség”mérés”eredménye nem befolyásolja a továbbtanulást, csak tájékoztató jellegű. 

2. Iskolatípusok

Két iskolatípus elnevezése megváltozott: a szakgimnáziumokból általában technikum, a szakközépiskolákból (az egykori szakmunkásképzőkből) szakképző iskola lett. Azok az iskolák azonban, amelyek pedagógiai-közművelődési, illetve bizonyos művészeti területeken folytatnak képzéseket, továbbra is szakgimnázium néven futnak.

A középfokú intézmény lehet:

• gimnázium (8,6,4,5 éves)
• szakgimnázium (4+1 éves)
• szakiskola
• készségfejlesztő szakiskola
• technikum (5, egyes esetekben 6 éves, előtte lehet nyelvi előkészítő évfolyam)
• szakképző iskola (3 éves, előtte lehet orientációs évfolyam, indíthat Dobbantó osztályt és műhelyiskolát is)

Az első négy köznevelési, az utolsó kettő szakképző intézmény.

3. Szakmák, szakképesítések, ágazatok

A szakképző iskolákban a szakmajegyzékben szereplő (alap)szakmákat, a szakiskolákban részszakmát vagy hosszabb idő alatt szakmát lehet szerezni. Szakmát már csak iskolában lehet szerezni, felnőttképzésben nem. (Természetesen iskolai esti vagy levelező képzés lehetséges; ez ingyenes, de nem jár hozzá diákigazolvány, ösztöndíj. Szakképzési munkaszerződés azonban köthető) Aki az iskolában szakmai vizsgát tesz a szakmákból, annak középfokú végzettsége és szakképzettsége lesz, aki részszakmát, annak nem lesz szakképzettsége, csak alapfokú végzettsége.

A szakmák bemutatása, képesítési követelményei, illetve a régi és az új OKJ ágazatainak, szakmáinak megfeleltetése megtalálható a https://szakkepzes.ikk.hu oldalon. A köznevelésben megszerezhető pedagógiai és művészeti szakképesítések programkövetelményei a https://szakkepesites.ikk.hu/ címről érhetők el. A részszakmáknak nincs listája, csak a megfelelő szakmák Képesítési és képzési követelményeiből ismerhetők meg.

Mind a technikumokba, mind a szakképző iskolákba ágazatra kell jelentkezni, és 10., illetve 9. évfolyam után kell az ágazaton belül szakmát választani. Az iskolának tájékoztatójában meg kell neveznie a választható szakmákat.

A korábbiakkal ellentétben a hároméves szakképző iskola első évében ágazati alapozás folyik. A 9., technikumban a 10. évfolyam végén ágazati alapvizsgát kell tenni. A technikum első két évében a közismereti képzés össze lett hangolva a gimnáziummal, azzal az eltéréssel, hogy csak egy idegen nyel oktatása folyik, és a természettudományoknál is van eltérés. Elvileg ez biztosítja az egyes szakmák, ill. az iskolatípusok közötti átjárhatóságot, azonban a gyakorlatban ez nem mindig jelent valódi lehetőséget. Az ágazatok, illetve az iskolatípusok közötti, évveszteség nélküli átjárás pedig ritkán reális lehetőség.

4. Az 5 éves technikum

A technikumban továbbra is érettségire felkészítő képzés és szakmai oktatás folyik az első 4 évben és kizárólag szakmai oktatás az 5. évben, azonban már nincs lehetőség arra, hogy valaki 4 év után érettségivel kilépjen a képzésből: 12.-ben a közismereti tárgyakból érettségit lehet tenni, azonban a bizonyítványt csak 13. után adják ki, amikor a nyelvi érettségit és a szakmai vizsgát is letette a tanuló. Szakmai tárgyból nem kell érettségit tenni, a szakmai vizsga számít majd 5. érettségi tárgynak. Ez könnyebbség azoknak, akik technikus végzettséget akarnak szerezni, de megnehezíti a nem szakirányú továbbtanulást, és kérdésessé teszi, hogy érdemes-e a technikumot választani annak, akinek várhatóan még alakul az érdeklődése. A problémát enyhíti, hogy elvileg az első, esetleg a második évben lehetőség van átkerülni gimnáziumba vagy ágazatot váltani. Az új NAT szerint magyar, történelem, matematika tárgyakból a gimnázium és a technikum óraszáma megegyezik, és bármely közismereti tárgy kerettanterve azonos lesz a két iskolatípusban – de lesznek olyan közismereti tárgyak, amelyeket technikumban nem oktatnak. 

A technikumban 10.-ben ágazati alapvizsgát kell tenni, és a 11. évfolyamtól egy adott szakmára történik a felkészítés, lehetőség szerint duális képzésben.

A szakirányú felsőoktatási továbbtanulás az 5. évben letett szakmai vizsga után a korábbinál könnyebb lesz. A felvételi pontok számításánál szakirányú továbbtanulás esetén lehetőség van arra, hogy csak a szakmai vizsga eredményét vegyék figyelembe, a százalékos eredmény négyszerezésével. A tananyagok összehangolására, a tanultak beszámítására is sor kerül majd. Az okleveles technikus képzés esetén a képzésben részt vesznek egyetemi, főiskolai oktatók, a továbbtanulásnál kreditként beszámításra kerülnek a középiskolában tanultak.

4. Ingyenesség, ösztöndíjak, „munkadíj”

Két (alap)szakma megszerzése továbbra is ingyenes lesz, nappali és esti, levelező képzésben egyaránt. Emellett ingyenes lesz egy ún. államilag elismert szakképesítés megszerzése is, ha azt iskolában szerezték.

Teljességgel átalakul az ösztöndíjak és juttatások rendszere.  A szakképzésben a korábbinál lényegesen szélesebb kör részesül majd valamilyen juttatásban. A juttatások nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szakmában járnak. A korábbiaktól eltérően nemcsak a hároméves, hanem az érettségit adó képzésben is van ösztöndíj, emellett a duális képzésben részt vevők munkabér jellegű juttatást kapnak. Ez lehetővé teszi az érettségit adó szakképzésben való részvételt azokban az esetekben is, ahol a szülők anyagi okokból a rövidebb képzési időt választanák.

Azok, akik hátrányos helyzetűek vagy gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, Apáczai ösztöndíjra pályázhatnak.  Figyeljenek az aktuális kiírásra!

Nem jár ösztöndíj a köznevelés keretében maradó művészeti-pedagógiai-közművészeti szakgimnáziumokat választóknak, illetve a z SNI-sek szakiskoláiban tanulóknak.

4. Gimnázium utáni szakmai oktatás

Megmaradt a gimnázium utáni szakmatanulás lehetősége. Az ebben a körben elérhető kétéves képzés során is járnak a juttatások, és ebben az esetben is könnyebb lesz a szakirányú továbbtanulás. Így a gimnázium nem csak azoknak ajánlható, akik a felsőoktatásban akarnak továbbtanulni: jó lehetőség a szakmatanulás (technikusképzés) azoknak is, akiket nem vesznek fel az egyetemre,

5. Művészeti, kulturális, oktatási szakképesítések, szakgimnázium
Ezek a szakképesítések nem szerepelnek a szakmajegyzékben, a képzés utáni vizsga nem ad szakmát vagy technikus végzettséget, csak szakképesítést (megnevezésében azonos a felnőttképzésben megszerezhető állam által elismert szakképesítésekkel). Ebben a listában szerepel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens is, a pedagógiai munkatárs szakirányaként. Lényeges különbség, hogy ezek nem technikumokban tanulhatók, hanem szakgimnáziumokban, amelyekre továbbra is a köznevelési törvény vonatkozik. Az ilyen képzésekben résztvevők nem kapnak ösztöndíjat és nem köthetnek tanulói munkaszerződést, és a jelenlegi szabályok szerint csak néhány szakon lesz számukra hogy továbbtanulási könnyítés. A szakgimnázium is ötéves, de itt lehetőség van a 12. évfolyam után érettségivel kilépni.

Vigyázat! Néhány művészeti jellegű szakképesítés, pl. a grafikus vagy a mozgókép- és animációkészítő, valamint az oktatási szakaszisztens alapszakmaként technikumban tanulható, a technikumra vonatkozó kedvezőbb feltételekkel, de a 12.-es kilépés lehetősége nélkül!

7. (Speciális) szakiskolákA szakiskolák nem kerültek a szakképzés rendszerébe, maradtak a köznevelésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegiekkel ellentétben minden szakiskola az BM-hez, a tankerületekhez tartozik majd: a többcélú intézmények ott maradtak, ami a meghatározó bennük. A szakiskolákban részszakmát lehet szerezni, de az SNI-sek hosszabb idő alatt (alap)szakmát is szerezhetnek. Náluk nincs lehetőség ösztöndíjra, de duális képzésben való részvételük esetén nekik is jár munkadíj.

6. Szakképzettséggel rendelkezők érettségiszerzése
A hároméves képzés után megszűnik a két év alatti nappali érettségiszerzés lehetősége, erre csak felnőttoktatás keretében lesz lehetőség.

8. Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lehetőségei – Dobbantó és műhelyiskola

Azok számára, akik nem végezték el az általános iskolát, a Szakképzési HÍD programot felváltotta a Dobbantó nevű képzés (ez nem azonos a korábbi Dobbantó projekttel). Az egyes iskolák által indított programok jelentősen különbözhetnek. A Dobbantót elvégezve az úgynevezett műhelyiskolákban kevesebb kötöttséggel, egy mester mellett lehet részszakmához jutni (és utána esetleg bekapcsolódni a normál képzésbe), de lehetőség van a „normál” képzésbe való közvetlen bekapcsolódásba is.   16 ezer Ft ösztöndíj, ill. a szociális ösztöndíj itt is jár.

9. Előkészítő (orientációs) évfolyam

A Köznevelési Hídprogramot az előkészítő (orientációs) évfolyam váltotta fel. Ez az alapkompetenciák erősítése mellett a szakma-, illetve ágazatválasztás segítését is célul tűzi ki, így elvileg a kompetenciahiánnyal küzdők mellett a választani nem tudóknak is ajánlható. Orientációs évfolyamok egyedi programokkal indulnak, a minőségük között nagy a különbség. 8 ezer Ft ösztöndíj, ill. a szociális ösztöndíj ezen az évfolyamon is jár.

10. Integrált SNI

Az SNI-sek értékelés alóli felmentési lehetősége megmarad, azonban a törvény szerint a szakirányú oktatásban – tehát a szakképző iskolák 10., a technikumok 11. évfolyamán a szakmai tárgyakból – nincs felmentési lehetőség. Elméletileg lehetőség van integrált képzésben is részszakképesítés szerzésére, illetve arra, hogy hosszabb idő alatt szerezzen valaki szakmát. Az igazgató engedélyezhet egyéni munkarendet, ami a szakmai tárgyakra is kiterjedhet.  A végrehajtási rendelet részletesen tartalmazza az SNI-s, ill. a tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdők lehetőségeit, illetve a szakmai vizsgán igénybe vehető könnyítések szabályait. Nem világos, hogy az SNI-sek esetén hogyan bírálják el a pályaalkalmassági követelményeket, mivel a törvény szerint csak azt lehet felvenni szakképző intézménybe, aki az adott ágazat pályaalkalmassági követelményeinek megfelel.

Összeállította: Juhász Ágnes