SZAKOSZTÁLYI JAVASLATOK AZ ORSZÁGOS PÁLYAORIENTÁCIÓS MÉRÉSSEL KAPCSOLATBAN

  1. Pedagógiai kérdések
    A részletes, technikai tudnivalókat is tartalmazó útmutató mellett szükség lenne egy rövid
    iránymutatásra
    arról, hogy mire jó és mire nem a kérdőív kitöltése, mit jelent és mit nem a
    kötelezőség, a 45 perces időtartam, miért érdemes többször kitölteni és miért fontos elmenteni az
    eredményt, miért van szükség pályaorientációs szakemberre, pályaorientációs foglalkozásra a kérdőív
    mellett is. Ezt minden szülőhöz és tanárhoz el kellene juttatni.
    Fontos lenne jobban tudatosítani a pedagógusokban és a szülőkben is, hogy a kötelező kitöltés nem
    jelenti az eredmény kötelezőségét.
    Az iskolai pályaorientáció egy pedagógiai folyamat, ezért hasznos lenne folyamatként kezelni,
    melynek egyik eszköze lehetne az OPM. Ha a kötelező kitöltésre rendelkezésre álló idő után is
    bármikor lehetőség lenne az OPM kitöltésére (tehát megszűnne a háromhetes időkorlát), az
    segíthetné a pedagógust a pályaorientációs munka pedagógiai tervezésében (pl. célzott, egyéni
    igényekre koncentrál, differenciált céglátogatások tervezése). Ha a kérdőívet felső tagozat elejétől
    (5/6. évfolyamtól), esetleg többször is kitöltethetnék a tanulókkal, ez már elindíthatná a
    ráhangolódást a témára.
    A későbbiekben indokoltnak tartanánk a jogszabályok olyan módosítását annak érdekében, hogy a
    kérdőív kötelező kitöltésére hetedik osztályban kerüljön sor.
  2. Technikai problémák
    A rendszer teherbírását javasoljuk növelni, mert nagyon sokszor már az első kérdés után lefagyott a
    rendszer vagy nem is engedett be, így kevés volt kitöltésre az 1 tanóra.
    Figyelembe szükséges venni az iskolák korlátozott számítógép-kapacitását és a nyomtatási
    lehetőségek korlátozottságát.
    Előfordul, hogy a többen töltik ki egymás után a kérdőívet ugyanazon a
    gépen, amelynek nincs nyomtatási lehetősége. Mivel a kérdőíven nem szerepel még nickname sem,
    az eredmény mentés vagy küldés után nem beazonosítható (esetleg felül is íródik), ami lehetetlenné
    teszi az iskolában kitöltött, kitöltés után elmentett vagy a tanárnak e-mailben elküldött kérdőívek
    további nézegetését (amire a kitöltés után általában nincs idő), szülőnek (akár e-mailben, akár
    kinyomtatva) való továbbítását, a tanárral vagy a pályatanácsadóval való későbbi megbeszélését.
    Javasoljuk a nickname megadási lehetőséget (ez nem befolyásolná az anonimitást), hiszen a
    továbbításról továbbra is a tanuló maga dönthet).
    A rendszer az eredmény mentését követően csak a nyomtatási és az e-mailküldési lehetőséget ajánlja
    fel, a mentést csak a nyomtatás választása esetén. A nyomtatás sajnos az iskolákban nem reális opció
    a tanulók által használt gépek esetén, így a mentésnek mindenképp az elsőnek felajánlott
    lehetőségek között kell szerepelnie. Érdemes lenne valahogy biztosítani, hogy a mentésnél a fájlnak
    beazonosítható nevet adjanak a tanulók (a mentés másként opció preferálása).
    Jelenleg az eredményoldal linkjei csak hiperlink formájában jelennek meg. Fontos lenne a (az
    ikk.hu-ra, az oktatas.hu iskolakereső oldalára, az érdeklődési területeket bemutató infooldalra mutató) linkeket bemásolható formában is szerepeltetni, hiszen enélkül a kinyomtatás után és sajnos esetenként a gép beállításaitól függően a mentés után is elvész a link felkeresésének lehetősége (a pdf-ben nem lesz élő a link). A mentési problémák, a nyomtatás lehetetlensége és a tanulók „email-imkompatibilása” miatt (nincs mailcímük, a szülőkét rosszul tudják stb.). kitöltés után rengeteg eredmény elveszett. Ha a hozzáférés nem korlátozódna 3 hétre, akkor tetszés szerint a szülővel, osztályfőnökkel és pályaválasztási tanácsadóval is kitölthető lenne, és a mentési és e-mail küldési gondok nem akadályoznák az eredmény megbeszélését.

3. Értelmezési problémák
Az “ajánlások” csak az új szakképzési rendszer ágazataira utalnak, amelyek a szülő, pedagógus és
főleg a gyerek számára is még elég ismeretlenek, így sokszor feldolgozatlan maradt a kapott
eredmény. A linkelés fent említett problémáinak megoldása mellett segítené az értelmezést, ha az
ágazat és az iskola ajánlása mellett megjelenne a felsőoktatási képzési terület is. Ez annak
tudatosítását is szolgálhatná, hogy a szakképzés választása nem zárja ki a felsőoktatási
továbbtanulást.
A felsőoktatási képzési területek szerepeltetése segítene abban is, hogy a gimnáziumba
továbbtanulni szándékozók is releváns információhoz jussanak. Ehhez nagyban hozzájárulhatna, ha
lehetőség lenne gimnáziumi tagozatok ajánlására is.
Probléma, hogy a gimnázium ajánlása ritkábban jelenik meg, mint amikor az (is) ajánlható lenne. Ez
különösen ott nem indokolt, ahol több távoli ágazat is ajánlásra kerül (tehát nem egyirányú az
érdeklődés), a szándékok között szerepel a továbbtanulás, és a tanulmányi eredmény is jó. Sajnos,
sokan úgy értelmezték azt, hogy az ajánlások között nincs gimnázium, hogy ők nem elég jók ahhoz,
hogy gimnáziumba menjenek. Egyértelművé kellene tenni, hogy az ágazati ajánlás nem jelenti azt,
hogy nem javasolt a gimnázium.
Jelezni kellene, hogy az ajánlás nem jelenti azt, hogy a tanuló képességei elegendők az adott
területen való továbbtanulásho
z. Különösen problémát jelent ez a művészeti/kreatív és a sport
terület ajánlása esetén, ahol az érdeklődés, sőt, az átlag feletti képességek sem jelentik azt, hogy
ezekkel a területekkel kellene hivatásszerűen foglalkozni, illetve az SNI tanulók esetén.
Félreértésre adhat okot és az eredmények elutasítását okozhatja, hogy minden esetben szerepel hat
ágazati ajánlás
– akkor is, ha ezek között vannak olyanok, ahol az érdeklődés és a képesség nagyon
gyenge. Érdemes lenne a sorrend mellett az ajánlás erősségét is jelezni valamilyen módon.