Nemhivatalos tájékoztató a szakképzési beiskolázáshoz

Aktualizálva 2020. február 9-én.


Köztudott, hogy a szakképzés nagy átalakítás előtt áll. A változásokat néhány kivétellel már 2020. szeptember elsejével bevezetik.

Bővebben:

  • Az érettségit adó szakmai oktatás neve technikum: ez a 13. évfolyam végén érettségit és középfokú szakmai (technikusi) végzettséget ad. Az eddigiekkel ellentétben 4 év után nem hagyható el érettségivel. 9-10.-ben ágazati alapozás folyik, 11. évfolyamtól egy adott szakmára történik a felkészítés. A szakirányú felsőoktatásba való bekerülés könnyebb lesz, de aki más irányban akar boldogulni, az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerül.
  • A művészeti képzések nagy része és a pedagógiai/gyógypedagógiai asszisztens képzés nem technikumokban, hanem a köznevelésben maradó ötéves szakgimnáziumokban folyik. Itt nincs ösztöndíj, a záróvizsga nem ad középfokú szakmai végzettséget, de elhagyható érettségivel 12.-ben.
  • A hároméves szakképzés neve szakképző iskola. Ennek első évfolyamán az adott ágazat általános ismereteit tanítják, utána kell szakmát választani. A szakmaszerzés után esti tagozaton két év alatt szerezhető érettségi.
  • Egyes iskolákban előkészítő (orientációs) évfolyam is indul.
  • A technikumokban és a szakképző iskolákban minden ágazaton és minden szakmában – az orientációs évfolyamon is – lesz ösztöndíj. Ennek havi mértéke a szakképző iskolák 9. évfolyamán kb. 16 ezer, a technikumok 9-10. évfolyamán 8 ezer Ft, a további évfolyamokon mindkét iskolatípusban tanulmányi eredménytől függően kb. 8-56 ezer Ft. A 11-13., illetve 10-11. évfolyamokon duális képzésben résztvevők munkaszerződést köthetnek, amiért 100-160 ezer Ft munkabér jár.
  • A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, ha tanulmányi átlaguk jobb 3,5-nél, további 32 ezer Ft ösztöndíjra pályázhatnak. 
  • Az SNI-s tanulók szakiskoláiban nem lesz ösztöndíj. Itt részszakma vagy az általánosnál hosszabb idő alatt szakma szerezhető.
  • A gimnáziumot végzettek 2 év alatt szerezhetnek szakmát. Nekik is jár ösztöndíj, munkadíj.

Bővebben:

Az új rendszer

A szakképzés teljesen különválik a közneveléstől. Nemcsak a fenntartó lesz más, hanem a teljes szabályozás kettéválik: a szakképző intézményekben tanulókra és az ott dolgozókra kizárólag a szakképzési törvény lesz érvényes. A szakképző intézmények többsége továbbra is az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd, de néhány többféle iskolatípust egyesítő intézménynek az EMMI, ill. a tankerületek lesz a „főnöke”. A jelenleg a szakképzéshez tartozó iskolák, képzések egy része a közneveléshez tartozik majd: ilyenek elsősorban a fogyatékkal élők szakiskolái és bizonyos művészeti-kulturális-pedagógiai szakképesítést adó szakgimnáziumok. 

A jelenlegi helyzet

Február 7-én megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete és módosult sok fontos  – pl. a felsőoktatási felvételt szabályozó rendelet, de sok részletkérdésre még most sincs egyértelmű válasz.

Ráadásul sok hivatalos oldalon – az OH, az NSZFH, több megyei pedagógiai szakszolgálat, sok szakképző iskola honlapján – még a régi rendszert mutatják be, anélkül, hogy utalnának a változásokra. A hivatalosan ajánlott szakkepzes.ikk.hu oldalon is csak egy ábra van az iskolaszerkezetről, és az új OKJ szakmáit lehet megismerni, az őket indító iskolákra lehet keresni.

Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mai ismereteink szerint melyek a továbbtanulási döntést befolyásoló legfontosabb változások.


1.  Felvételi, kompetenciamérés
A felvételi rendszer idén még biztosan nem változik. A mostani hetedikesek azonban már a Köznevelési törvény előírása szerint nyolcadikban kötelező kompetenciamérésen vesznek részt, amelynek egy pályaválasztási kompetencia/képességmérés is része lesz. Utóbbinak a mibenlétéről semmit nem lehet tudni, csak az tudható, hogy az eredménye nem kötelező érvényű. 

2. Iskolatípusok

Két iskolatípus elnevezése megváltozik: a szakgimnáziumokból általában technikum, a szakközépiskolákból (az egykori szakmunkásképzőkből) szakképző iskola lesz. Azok az iskolák azonban, amelyek pedagógiai-közművelődési, illetve bizonyos művészeti területeken folytatnak képzéseket, továbbra is szakgimnázium néven futnak.

Szeptembertől tehát a középfokú intézmény lehet:

  • gimnázium (8,6,4,5 éves)
  • szakgimnázium (4+1 éves)
  • szakiskola
  • készségfejlesztő szakiskola
  • technikum (5, egyes esetekben 6 éves, előtte lehet nyelvi előkészítő évfolyam)
  • szakképző iskola (3 éves, előtte lehet előkészítő évfolyam)

Az első négy köznevelési, az utolsó kettő szakképző intézmény.

3. Szakmák, szakképesítések, ágazatok

A szakképző iskolákban a szakmajegyzékben szereplő (alap)szakmákat, a szakiskolákban részszakmát vagy hosszabb idő alatt szakmát lehet szerezni. A 2020-ban induló osztályok esetén a most megjelent végrehajtási rendelet melléklete tartalmazza ezeket a szakmákat, a tavaly megjelent OKJ pedig a részszakmákat. Szakmát jövő januártól már csak iskolában lehet szerezni, felnőttképzésben nem. (Természetesen iskolai esti képzés lehetséges.) Aki az iskolában szakmai vizsgát tesz a szakmákból, annak középfokú végzettsége és szakképzettsége lesz, aki részszakmát, annak nem lesz szakképzettsége, csak alapfokú végzettsége.

A tavaly módosított OKJ külön táblázatban tartalmazza művészeti-kulturális szakképesítéseket, amelyeket a szakgimnáziumokban lehet megszerezni. Fontos azonban tudni, hogy ezek megszerzése nem ad szakképzettséget, az ilyen szakképesítések elvileg felnőttképzésben is megszerezhetők.

A régi és az új OKJ ágazatainak, szakmáinak megfeleltetése megtalálható a https://szakkepzes.ikk.hu/#uj oldalon

Az idei évben a szakképző iskolákba még szakmára kell jelentkezni, de 9. után felvételi nélkül lehet ágazaton belül szakmát váltani. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a tanuló jövőre a most megjelölt szakmára fog bekerülni, és azt sem lehet tudni, hogy a gyakorlatban milyen lehetősége lesz a szakmaváltásra.

A technikumba ágazatra jelentkeznek a tanulók, de az iskolának a tájékoztatóban meg kell adni a választható szakmákat – a választásra az eddigiekkel ellentétben már 10. után sor kerül majd.

Az eddigiekkel ellentétben a hároméves szakképző iskola első évében ágazati alapozás folyik majd.A 9., technikumban a 10. évfolyam végén ágazati alapvizsgát kell tenni. Elvileg ez biztosítja az egyes szakmák, ill. az iskolatípusok közötti átjárhatóságot, azonban nem tudjuk, hogy a gyakorlatban ez valós lehetőséget jelent-e majd. (Még kevésbé látszik, hogy hogyan lehetséges az ágazatok közötti átjárás.)

4. Az 5 éves technikum

A technikumban továbbra is érettségire felkészítő képzés és szakmai oktatás folyik az első 4 évben és kizárólag szakmai oktatás az 5. évben, azonban nem lesz lehetőség arra, hogy valaki 4 év után érettségivel kilépjen a képzésből: 12.-ben 3 tantárgyból lehet majd érettségit tenni, azonban a bizonyítványt csak13. után adják ki, amikor a nyelvi érettségit és a szakmai vizsgát is letette a tanuló. Szakmai tárgyból nem kell érettségit tenni, a szakmai vizsga számít majd 5. érettségi tárgynak.) Ez könnyebbség azoknak, akik technikus végzettséget akarnak szerezni, de megnehezíti a nem szakirányú továbbtanulást, és kérdésessé teszi, hogy érdemes-e a technikumot választani annak, akinek várhatóan még alakul az érdeklődése. A problémát enyhíti, hogy elvileg az első, esetleg a második évben lehetőség van átkerülni gimnáziumba vagy ágazatot váltani. Az új NAT szerint magyar, történelem, matematika tárgyakból a gimnázium és a technikum óraszáma megegyezik, és bármely közismereti tárgy kerettanterve azonos lesz a két iskolatípusban – de lesznek olyan közismereti tárgyak, amelyeket technikumban nem oktatnak. 

A technikumban 10.-ben ágazati alapvizsgát kell tenni, és a 11. évfolyamtól egy adott szakmára történik a felkészítés, lehetőség szerint duális képzésben.

A szakirányú felsőoktatási továbbtanulás az 5. évben letett szakmai vizsga után a mainál könnyebb lesz. A felvételi pontok számításánál szakirányú továbbtanulás eseté lehetőség lesz arra, hogy csak a szakmai vizsga eredményét vegyék figyelembe, a százalékos eredmény négyszerezésével. A tananyagok összehangolására, a tanultak beszámítására is sor kerül majd.

4. Ingyenesség, ösztöndíjak, „munkadíj”

Két (alap)szakma megszerzése továbbra is ingyenes lesz, nappali és esti képzésben egyaránt. Emellett ingyenes lesz egy ún. államilag elismert szakképesítés megszerzése is, ha azt iskolában szerezték.

Teljességgel átalakul az ösztöndíjak és juttatások rendszere.  A szakképzésben a mainál lényegesen szélesebb kör részesül majd valamilyen juttatásban. A juttatások nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szakmában járnak majd. Az eddigiektől eltérően nemcsak a hároméves, hanem az érettségit adó képzésben is lesz ösztöndíj, emellett a duális képzésben résztvevők munkabér jellegű juttatást kapnak. Ez lehetővé teszi az érettségit adó szakképzésben való részvételt azokban az esetekben is, ahol a szülők anyagi okokból a rövidebb képzési időt választanák.

Az ösztöndíjak és munkabérek mértéke jelentős. Alapja a mindenkori minimálbér. A következő tanévben a havi összeg közelítőleg:  

– a technikum 9-10. évfolyamán 8 ezer, a szakképző iskola 9. évfolyamán 16 ezer, az orientációs évfolyamon 8 ezer Ft,

– a további évfolyamokon mindenhol tanulmányi eredménytől függően 8-54 ezer Ft,

– a műhelyiskolában ennek a fele,

– duális képzésben (munkaszerződéssel) 100-160 ezer Ft.

Azok, akik hátrányos helyzetűek vagy gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, szociális ösztöndíjra pályázhatnak, melynek összege most 32 ezer Ft lesz. A pályázati felhívást az NSZFH jelenteti majd meg – figyeljenek erre!

Nem jár ösztöndíj a köznevelés keretében maradó művészeti-kulturális szakképesítéseket választóknak, illetve a fogyatékossággal élők szakiskoláiban tanulóknak.

4. Gimnázium utáni szakmai oktatás

Megmarad a gimnázium utáni szakmatanulás lehetősége. Az ebben a körben elérhető kétéves képzés során is járnak a juttatások, és ebben az esetben is könnyebb lesz a szakirányú továbbtanulás. Így a gimnázium nem csak azoknak ajánlható, akik a felsőoktatásban akarnak továbbtanulni. Jó lehetőség a szakmatanulás (technikusképzés) azoknak is, akiket nem vesznek fel az egyetemre,

5. Művészeti, kulturális, oktatási szakmák, szakgimnázium
Ezek a szakképesítések az OKJ-ban az alapszakmáktól elválasztva, külön táblázatban szerepelnek, művészeti-kulturális szakképesítés néven. Lényeges különbség, hogy ezek nem technikumokban tanulhatók, hanem szakgimnáziumokban, amelyekre továbbra a köznevelési törvény vonatkozik. Aki szakgimnáziumban véget, annak nem lesz szakmai végzettsége, a korábbi elnevezésekkel szakképzetlen lesz. Az ilyen képzésekben résztvevők nem kapnak ösztöndíjat és nem köthetnek tanulói munkaszerződést, nem tudni, hogy lesz-e számukra továbbtanulási könnyítés. A szakgimnázium is ötéves, de itt lehetőség van a 12. évfolyam után érettségivel kilépni. Ebben a listában szerepel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens is, a pedagógiai munkatárs szakirányaként.

Vigyázat! Néhány művészeti jellegű szakképesítés, pl. a grafikus vagy a mozgókép- és animációkészítő alapszakmaként technikumban lesz tanulható.

7. (Speciális) szakiskolák

A szakiskolák nem kerülnek a szakképzés rendszerébe, maradnak a köznevelésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegiekkel ellentétben minden szakiskola az EMMI-hez, a tankerületekhez tartozik majd: a többcélú intézmények ott maradnak, ami a meghatározó bennük. A szakiskolákban részszakmát lehet szerezni (ezek listáját az OKJ tartalmazza), de az SNI-sek hosszabb idő alatt (alap)szakmát is szerezhetnek. Jelenleg nem látszik, hogy náluk lehetőség lenne bármiféle ösztöndíjra, és nem ismertek duális képzésben való részvételük feltételei.

6. Szakképzettséggel rendelkezők érettségiszerzése
A hároméves képzés után megszűnik a két év alatti nappali érettségiszerzés lehetősége, a most beiskolázottaknak erre csak felnőttoktatás keretében lesz lehetőségük.

8. Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lehetőségei – Dobbantó és műhelyiskola

Azok számára, akik nem végezték el az általános iskolát, a Szakképzési HÍD programot felváltja a Dobbantó nevű képzés (ez nem azonos a korábbi Dobbantó projekttel). A szándék szerint a képzés eredményesebb lesz a mostaninál. Az egyes iskolák által indított programok jelentősen különbözhetnek. A Dobbantót elvégezve az úgynevezett műhelyiskolákban kevesebb kötöttséggel, egy mester mellett lehet részszakmához jutni (és utána esetleg bekapcsolódni a normál képzésbe), de lehetőség lesz a „normál” képzésbe való közvetlen bekapcsolódásba is.  

9. Előkészítő (orientációs) évfolyam

A Köznevelési Hídprogramot az előkészítő (orientációs) évfolyam váltja fel. Ez az alapkompetenciák erősítése mellett a szakma-, illetve ágazatválasztás segítését is célul tűzi ki, így elvileg a kompetenciahiánnyal küzdők mellett a választani nem tudóknak is ajánlható. Orientációs évfolyamok egyedi programokkal indulnak, a minőségük között valószínűleg nagy különbség lesz. 8 ezer Ft ösztöndíj, ill. a szociális ösztöndíj ezen az évfolyamon is jár.

10. Szakképzési szakkollégium

Az ígéretek szerint már 2020-tól elkezdik egy új szakkollégiumi rendszer kialakítását. Mátészalka, Berettyóújfalu, Szerencs, Komló, Nagykanizsa a tervezett helyszínek –, ennek szabályozása azonban még nem ismert, és a kollégiumokról nincsenek friss híreink. Az Arany János szakképzési-kollégiumi programra azonban már nem lehet jelentkezni.

11. Integrált SNI

Az SNI-sek értékelés alóli felmentési lehetősége megmarad, azonban a törvény szerint a szakirányú oktatásban – tehát a szakképző iskolák 10., a technikumok 11. évfolyamán a szakmai tárgyakból – nincs felmentési lehetőség. Elméletileg lehetőség van integrált képzésben is részszakképesítés szerzésére, illetve arra, hogy hosszabb idő alatt szerezzen valaki szakmát. Az igazgató engedélyezhet egyéni munkarendet, ami a szakmai tárgyakra is kiterjedhet.  A végrehajtási rendelet részletesen tartalmazza az SNI-s, ill. a tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdők lehetőségeit, illetve a szakmai vizsgán igénybe vehető könnyítések szabályait. Nem világos, hogy az SNI-sek esetén hogyan bírálják el a pályaalkalmassági követelmények, mivel a törvény szerint csak azt lehet felvenni szakképző intézménybe, aki az adott ágazat pályaalkalmassági követelményeinek megfelel.

12. Javuló szakképzés?

A jövőben valószínűleg több pénz jut a szakképzésre, javul majd az infrastruktúra, bővülnek a duális képzés lehetőségei stb. Kérdés, hogy a most kezdők ezt fogják-e már érzékelni, vagy inkább az a feszültség fog hatni rájuk, amely abból adódik, hogy az iskolák, a tanárok nem tudnak felkészülni kellően a változásokra.

Összeállította: Juhász Ágnes