Nemhivatalos tájékoztató a szakképzési beiskolázáshoz pályaorientációs szakemberek és osztályfőnökök részére

Köztudott, hogy a szakképzés nagy átalakítás előtt áll. Tavasszal elfogadta a kormány a Szakképzés 4.0 stratégiát. (A teljes stratégia itt, összefoglalása itt, a helyettes államtitkár szeptemberi egri előadása itt olvasható)

Bár jogszabállyal még nem támasztották alá, de számos nyilatkozat, előadás szerint a változásokat néhány kivétellel már 2020. szeptember elsejével bevezetik, vagyis a mostani beiskolázási időszakban a pályaorientációs szakembereknek, a tanároknak már ezek ismeretében kellene tájékoztatniuk a szülőket.

Sajnos, hivatalos tájékoztató kiadvány, tájékoztató oldal még nem létezik, a jogszabályok közül egyelőre csak az OKJ-rendelet módosítása jelent meg. Az új szakképzési-felnőttképzési törvény megjelenése előtt nem várható hivatalos tájékoztatás. Addig is megpróbáltuk összefoglalni, hogy mai ismereteink szerint melyek azok a változások, amelyeket mindenképpen tudni kell a továbbtanulási tanácsadáshoz. Összefoglalónkban jelezzük a bizonytalanságokat is. Igyekszünk a továbbiakban is minél több információhoz jutni és tájékoztatónkat ennek megfelelően aktualizálni. (A stratégiának azokra a kérdéseire, amelyek az idei beiskolázási időszakot nem befolyásolják, most nem térünk ki.)


Az az idei beiskolázás szempontjából legfontosabb változások:


1.  Felvételi, kompetenciamérés
A felvételi rendszer idén még biztosan nem változik, még nem lesz a felvételhez előírt kompetenciamérés.

2. Ösztöndíjak, „munkadíj”

Teljességgel átalakul az ösztöndíjak és juttatások rendszere.  A szakképzésben a mainál lényegesen szélesebb kör részesül majd valamilyen jutatásban, és a juttatások összege is várhatóan a mainál lényegesen magasabb lesz (a legjobbaknak bizonyos esetekben akár a minimálbért is meghaladhatja). A juttatások nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szakmában járnak majd. Az eddigiektől eltérően nemcsak a hároméves, hanem az érettségit adó képzésben is lesz ösztöndíj a szociálisan rászorulóknak, emellett 11.-től a duális képzésben résztvevők munkabér jellegű juttatást kapnak. Ezzel érvelhetünk az érettségit adó szakképzésben való részvétel mellett azokban az esetekben is, ahol anyagi okokból.a rövidebb képzési időt választanák A juttatások mértéke lényegesen nagyobb lesz a duális képzésben – ezt azoknak, akiknél ennek jelentősége van, érdemes figyelembe venni a szakmaválasztásnál, hiszen bizonyos ágazatokban kisebb az esély a duális képzésre.

3. Szakképesítések, ágazatok

Az OKJ megváltozik, azonban az iskolai képzés szempontjából ez a változás nem lesz annyira jelentős. Még nem világos, hogy az egyes iskolatípusokban ágazatra vagy szakképesítésre kell jelentkezni, azonban az biztos, hogy az ágazatnak a jelenleginél nagyobb lesz a jelentősége, mivel az iskolában egy, illetve két évig ágazati alapozás folyik majd, amely után ágazati alapvizsga lesz tehető. Elvileg ez biztosítja egyes szakképesítések, ill. az iskolatípusok közötti átjárhatóságot, azonban nem tudjuk, hogy a gyakorlatban ez valós lehetőséget jelent-e majd.

4. Az 5 éves technikum

A szakgimnázium neve várhatóan technikumra változik. Továbbra is 4 évig érettségire felkészítő képzés és szakmai képzés folyik az első 4 évben és szakképesítés megszerzésére készítenek fel az 5. évben, azonban várhatóan nem lesz lehetőség arra, hogy valaki 4 év után érettségivel kilépjen a képzésből: 12.-ben 3 vagy 4 tantárgyból lehet majd érettségit tenni, azonban a bizonyítványt csak13. után adják ki, amikor az OKJ-vizsgát is letette a tanuló. (Ez számít majd 5. érettségi tárgynak.)  Ez megnehezíti a nem szakirányú továbbtanulást, és kérdésessé teszi, hogy érdemes-e a technikumot választani annak, akinek várhatóan még alakul az érdeklődése. A problémát enyhíti, hogy elvileg az első, esetleg a második évben lehetőség van átkerülni gimnáziumba vagy ágazatot váltani.

Az elképzelések szerint a szakirányú felsőoktatási továbbtanulás az 5. évben letett szakmai (technikus) vizsga után a mainál könnyebb lesz.

4. Gimnázium utáni szakképzés

Megmarad a gimnázium utáni szakmatanulás lehetősége. Az ebben a körben elérhető kétéves képzés során is járnak a juttatások, és ebben az esetben is könnyebb lesz a szakirányú továbbtanulás. Így a gimnázium azoknak is ajánlható, akik nem feltétlenül mennek majd egyetemre, illetve jó lehetőség lesz a szakmatanulás (technikusképzés) azoknak is, akik nem akarnak vagy nem tudnak felsőfokon továbbtanulni – ezek száma a nyelvvizsgakötelezettséggel valószínűleg idén megnő.

5. Művészeti, kulturális, oktatási szakmák
Még nem tudjuk, hogy a szakképzést érintő változások hogyan vonatkoznak a művészeti, kulturális, oktatási ágazatokra, például hogy kapnak-e majd az itt tanulók a többiekkel azonos ösztöndíjat, juttatásokat.

6. Szakképzettséggel rendelkezők érettségiszerzése
A jelenlegi ismereteink szerint a hároméves képzés után megszűnik a két év alatti nappali érettségiszerzés lehetősége, a most beiskolázottaknak erre csak felnőttoktatás keretében lesz lehetőségük.

7. Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lehetőségei

Azok számára, akik nem végezték el az általános iskolát, a Szakképzési HÍD programot felváltja a Dobbantó nevű képzés (ez nem azonos a korábbi Dobbantó projekttel). A szándék szerint a képzés eredményesebb lesz a mostaninál, azonban pontos információink se ennek biztosítékairól, se arról nincsenek, hogy hol fog ilyen képzés indulni. Az mindenképpen pozitív, hogy a Dobbantót elvégezve az úgynevezett műhelyiskolákban kevesebb kötöttséggel, egy mester mellett lehet részszakképesítéshez jutni (és utána esetleg bekapcsolódni a normál képzésbe), és az ő juttatásaik is számottevőek lesznek.

8. Orientációs évfolyam

A Köznevelési Hídprogramot az orientációs évfolyam váltja fel. Ez az alapkompetenciák erősítése mellett a szakma-, illetve ágazatválasztás segítését is célul tűzi ki, így elvileg a kompetenciahiánnyal küzdők mellett a választani nem tudóknak is ajánlható. Orientációs évfolyamok egyedi programokkal indulnak, a minőségük között valószínűleg nagy különbség lesz. A szociális ösztöndíj ezen az évfolyamon is jár.

9. Szakképzési szakkollégium

Már 2020-tól elkezdik egy új szakkollégiumi rendszer kialakítását. Mátészalka, Berettyóújfalu, Szerencs, Komló, Nagykanizsa a tervezett helyszínek. (Nem tudjuk, hogy ez azt jelenti-e, hogy az Arany János kollégiumi program már idén megszűnik.)

9. Javuló szakképzés?

A jövőben valószínűleg több pénz jut a szakképzésre, javul majd az infrastruktúra, bővülnek a duális képzés lehetőségei, nagyobb fizetést kapnak a tanárok stb. Kérdés, hogy a most kezdők ezt fogják-e már érzékelni, vagy inkább az a feszültség fog hatni rájuk, amely abból adódik, hogy a tanárok nem tudnak felkészülni kellően a változásokra.

Összeállította: Juhász Ágnes