Nemhivatalos tájékoztató a szakképzési beiskolázáshoz pályaorientációs szakemberek és osztályfőnökök részére

Aktualizálva október 31-én.

Nemhivatalos tájékoztató a szakképzési beiskolázáshoz pályaorientációs szakemberek és osztályfőnökök részére

Köztudott, hogy a szakképzés nagy átalakítás előtt áll. Tavasszal elfogadta a kormány a Szakképzés 4.0 stratégiát. (A teljes stratégia itt, összefoglalása itt, a helyettes államtitkár szeptemberi egri előadása itt olvasható)

A változásokat néhány kivétellel már 2020. szeptember elsejével bevezetik, vagyis a mostani beiskolázási időszakban a pályaorientációs szakembereknek, a tanároknak már ezek ismeretében kellene tájékoztatniuk a szülőket.

A szakképzés új rendszerét meghatározó jogszabályok közül egyelőre csak az OKJ-rendelet módosítása jelent meg, de már Parlament előtt van a szakképzési törvény tervezete.  Emellett a ténylegesen megvalósuló rendszert a Köznevelési törvény és számos rendelet is befolyásolja majd; ezek megjelenéséig biztosat nem lehet tudni. .(A szakkepzes.ikk.hu oldalon elérhető néhány tájékoztató kiadvány; várhatóan ezek száma bővül majd)

Megpróbáltuk összefoglalni, hogy mai ismereteink szerint melyek azok a változások, amelyeket mindenképpen tudni kell a továbbtanulási tanácsadáshoz. Összefoglalónkban jelezzük a bizonytalanságokat is. Igyekszünk a továbbiakban is minél több információhoz jutni és tájékoztatónkat ennek megfelelően aktualizálni. (A stratégiának azokra a kérdéseire, amelyek az idei beiskolázási időszakot nem befolyásolják, most nem térünk ki.)


Az idei beiskolázás szempontjából legfontosabb változások[1]:


1.  Felvételi, kompetenciamérés
A felvételi rendszer idén még biztosan nem változik, még nem lesz a 2020/21-es felvételhez előírt kompetenciamérés. (Az azonban nem kizárt., hogy a hetedikeseknek tartanak a továbbtanulást befolyásoló kompetenciamérést.)

2. Ingyenesség, ösztöndíjak, „munkadíj”

Két (alap)szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes, emellett egy – egyébként felnőttképzésben megszerezhető – szakmai képesítés is, ha azt iskolában szerezték. (Utóbbiak azonban még nem készültek el, kérdés, hogy ez idén érdekes lesz-e).

Teljességgel átalakul az ösztöndíjak és juttatások rendszere.  A szakképzésben a mainál lényegesen szélesebb kör részesül majd valamilyen jutatásban, és a juttatások összege is várhatóan a mainál lényegesen magasabb lesz (a legjobbaknak bizonyos esetekben akár a minimálbért is meghaladhatja). A juttatások nemcsak a hiányszakmákban, hanem minden szakmában járnak majd. Az eddigiektől eltérően nemcsak a hároméves, hanem az érettségit adó képzésben is lesz ösztöndíj, emellett a duális képzésben résztvevők munkabér jellegű juttatást kapnak – erre már a technikum 11. évfolyamtól lehetőség lesz. Ezzel érvelhetünk az érettségit adó szakképzésben való részvétel mellett azokban az esetekben is, ahol anyagi okokból a rövidebb képzési időt választanák A juttatások mértéke lényegesen nagyobb lesz a duális képzésben – ezt azoknak, akiknél ennek jelentősége van, érdemes figyelembe venni a szakmaválasztásnál, hiszen bizonyos ágazatokban kisebb az esély a duális képzésre. Nem tudjuk, jár-e majd ösztöndíj a köznevelés keretében maradó művészeti-kulturális szakképesítéseket választóknak, illetve a fogyatékossággal élők szakiskoláiban tanulóknak (valószínűbb, hogy nem.).

3. Szakképesítések, ágazatok

Az OKJ megváltozott, azonban az iskolai képzés szempontjából ez a változás nem annyira jelentős. Az idei évben a szakképző iskolákba még szakképesítésre kell jelentkezni, de 9. után felvételi nélkül lehet ágazaton belül szakmát váltani. A technikumba ágazatra jelentkeznek, de a tájékoztatóban meg kell adni a választható szakképesítést – a választásra az eddigiekkel ellentétben már 10. után sor kerül majd. Az ágazatnak a jelenleginél nagyobb lesz a jelentősége, mivel az iskolában egy, illetve két évig ágazati alapozás folyik majd, amely után ágazati alapvizsgát kell tenni. Elvileg ez biztosítja az egyes szakképesítések, ill. az iskolatípusok közötti átjárhatóságot, azonban nem tudjuk, hogy a gyakorlatban ez valós lehetőséget jelent-e majd. (Még kevésbé látszik, hogy hogyan lehetséges az ágazatok közötti átjárás.)

4. Az 5 éves technikum

A szakgimnázium neve általában technikumra változik, de a köznevelésben (az EMMI-nél) maradó kulturális–oktatási–művészeti szakképesítések esetén lehetséges, hogy marad a szakgimnázium név (ezeket az iskolákat biztosan nem hívják majd technikumnak). Továbbra érettségire felkészítő képzés és szakmai képzés folyik az első 4 évben és szakképesítés megszerzésére (technikus vizsgára) készítenek fel az 5. évben, azonban nem lesz lehetőség arra, hogy valaki 4 év után érettségivel kilépjen a képzésből: 12.-ben 4 tantárgyból lehet majd érettségit tenni, azonban a bizonyítványt csak13. után adják ki, amikor a technikusvizsgát is letette a tanuló. (Ez számít majd 5. érettségi tárgynak.)  Ez megnehezíti a nem szakirányú továbbtanulást, és kérdésessé teszi, hogy érdemes-e a technikumot választani annak, akinek várhatóan még alakul az érdeklődése. A problémát enyhíti, hogy elvileg az első, esetleg a második évben lehetőség van átkerülni gimnáziumba vagy ágazatot váltani. (Nem tudni semmit arról, hogy a köznevelésben maradó területeken is ez lesz-e a rendszer.)

Az elképzelések szerint a szakirányú felsőoktatási továbbtanulás az 5. évben letett szakmai (technikus) vizsga után a mainál könnyebb lesz. A felvételnél kiemelt szerepet kap a technikusvizsga eredménye, a tananyagok összehangolására, a tanultak beszámítására is sor kerül majd.

4. Gimnázium utáni szakképzés

Megmarad a gimnázium utáni szakmatanulás lehetősége. Az ebben a körben elérhető kétéves képzés során is járnak a juttatások (bár ennek pontos szabályai még nem ismertek), és ebben az esetben is könnyebb lesz a szakirányú továbbtanulás. Így a gimnázium azoknak is ajánlható, akik nem feltétlenül mennek majd egyetemre, illetve jó lehetőség lesz a szakmatanulás (technikusképzés) azoknak is, akik nem akarnak vagy nem tudnak felsőfokon továbbtanulni – ezek száma a nyelvvizsgakötelezettséggel valószínűleg idén megnő. A felsőoktatási szakképzés azonban a későbbiekben megszűnik.

5. Művészeti, kulturális, oktatási szakmák
Ezek a szakmák az OKJ-ban az alapszakmáktól elválasztva, külön táblázatban szerepelnek, művészeti-kulturális szakképesítés néven, mint Nkt. hatálya alatt, szakgimnáziumban oktatható szakmai képesítések. (Az elnevezés megtévesztő, mert egyrészt ebben a listában szerepel a pedagógiai munkatárs, pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens szakiránnyal, másrészt több művészeti képzés a „rendes” listában szerepel.) Még nem tudjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak majd ezekre a képzésekre, például hogy kapnak-e majd az itt tanulók valamilyen juttatást, lehetséges lesz-e a 12. utáni kilépés, lesz-e továbbtanulási könnyítés stb.

6. Szakképzettséggel rendelkezők érettségiszerzése
A hároméves képzés után megszűnik a két év alatti nappali érettségiszerzés lehetősége, a most beiskolázottaknak erre csak felnőttoktatás keretében lesz lehetőségük.

7. (Speciális) szakiskolák

A szakiskolák nem kerülnek a szakképzés rendszerébe, maradnak a köznevelésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegiekkel ellentétben minden szakiskola az EMMI-hez, a tankerületekhez tartozik majd: a többcélú intézmények ott maradnak, ami a meghatározó bennük. (Pontos szabály még nem ismert.). A szakiskolákról csak annyit tudni, hogy itt részszakképesítést lehet szerezni (ezek listáját az OKJ tartalmazza). Nem tudni, lesz-e lehetőség az SNI-sek számára hosszabb idő alatt teljes szakképesítést kapni, részt vehetnek-e ők duális képzésben, változnak-e a képzési idő hosszára, az előkészítő évfolyamra vonatkozó szabályozások stb. Jelenleg nem látszik, hogy náluk lehetőség lenni bármiféle ösztöndíjra.

8. Általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lehetőségei

Azok számára, akik nem végezték el az általános iskolát, a Szakképzési HÍD programot felváltja a Dobbantó nevű képzés (ez nem azonos a korábbi Dobbantó projekttel). A szándék szerint a képzés eredményesebb lesz a mostaninál, azonban pontos információink se ennek biztosítékairól, se arról nincsenek, hogy hol fog ilyen képzés indulni. Az egyes iskolák által indított programok jelentősen különbözhetnek. Az mindenképpen pozitív, hogy a Dobbantót elvégezve az úgynevezett műhelyiskolákban kevesebb kötöttséggel, egy mester mellett lehet részszakképesítéshez jutni (és utána esetleg bekapcsolódni a normál képzésbe), és az ő juttatásaik is számottevőek lesznek.

9. Orientációs évfolyam

A Köznevelési Hídprogramot az orientációs évfolyam váltja fel. (Bár még az is elképzelhető, hogy marad ez a program is a köznevelésen belül.)  Ez az alapkompetenciák erősítése mellett a szakma-, illetve ágazatválasztás segítését is célul tűzi ki, így elvileg a kompetenciahiánnyal küzdők mellett a választani nem tudóknak is ajánlható. Orientációs évfolyamok egyedi programokkal indulnak, a minőségük között valószínűleg nagy különbség lesz. A szociális ösztöndíj ezen az évfolyamon is jár.

10. Szakképzési szakkollégium

Az ígéretek szerint már 2020-tól elkezdik egy új szakkollégiumi rendszer kialakítását. Mátészalka, Berettyóújfalu, Szerencs, Komló, Nagykanizsa a tervezett helyszínek – ennek szabályozása azonban még nem ismert. Ezzel – illetve az Apáczai ösztöndíj bevezetésével – párhuzamosan az Arany János szakképzési-kollégiumi program megszűnik.

11. Integrált SNI

Az SNI-sek felmentési lehetősége megmarad, azonban a jelenlegi állapot szerint z „a szakirányú oktatás kivételével”. Ez – azzal együtt, hogy a szakképző évfolyamon való részvétel és a technikusi vizsga mindenkinek kötelező, illetve a pályaalkalmassági követelmények feltételezhető, de még nem ismert módon szigorodhatnak – gondos mérlegeslét tesz szükségessé, amikor az SNI-seknek szakképzésben való részvételt ajánunk. (Reméljük, hogy ezen a téren a szabályozásban még lesz kedvező változás) .

12. Javuló szakképzés?

A jövőben valószínűleg több pénz jut a szakképzésre, javul majd az infrastruktúra, bővülnek a duális képzés lehetőségei, nagyobb fizetést kapnak a tanárok stb. Kérdés, hogy a most kezdők ezt fogják-e már érzékelni, vagy inkább az a feszültség fog hatni rájuk, amely abból adódik, hogy a tanárok nem tudnak felkészülni kellően a változásokra.

Összeállította: Juhász Ágnes


[1] A szövegben már az új elnevezéseket használjuk: az érettségit adó képzés neve szakgimnázium helyett technikum, a hároméves képzése szakközépiskola helyett szakképző iskola.