Hogyan értékeli a tagság a Pályaorientációs Szakosztály működését?

A CEEGAF projekt első akciójaként 2025 elején a részt vevő szervezetek helyzetét, szerepét, a vezetőség, a tagság és az érintett szakértők, irányítók erről alkotott véleményét, emellett érintőlegesen a pályaorientáció helyzetét kívántuk felmérni a négy országban.

Ennek érdekében első lépésben egy kérdőívet küldtünk a szervezetek tagjainak. Szakosztályunk sajátos helyzetéből adódóan a közös kérdőív mellett – amelyet szakoszályunk tagjainak küldtünk el – egy rövid kérdőívvel megkerestük a Magyar Pedagógiai Társaság azon tagjait is, akik nem tagjai a szakosztályunknak.

Országonként két interjú és egy fókuszcsoportos beszélgetés is készült.

Végezetül a szervezetek vezetősége végzett egységes kérdések alapján SWOT-analízist a vezetőség és a szervezet munkájáról.

A felmérés eredményeit Borbély-Pecze Tibor Bors és Suhajda Csilla foglalta össze a Civil Szemlében a közelmúltban megjelent Pályaorientáció és civil szféra a posztszocialista Közép-Kelet-Európában című cikkében. A részletes angol nyelvű elemzés itt érhető el.

Ebben a cikkben a magyar tagsági kérdőívek eredményeit összegezzük. Elsőként az MPT tagságnak kiküldött, utána a szakosztályi kérdőívről lesz szó.

1. A Magyar Pedagógiai Társaság Tagsága körében végzett felmérés eredménye

A szakosztálynak küldött kérdőívvel egyidőben a Pedagógiai Társaság is kiküldött 1100 nem szakosztályi tagnak egy rövid kérdőívet, amelyben szakosztályunk ismertségére, a pályaorientáció iránti érdeklődésre és érintettségre kérdezett rá. Ezt a kérdőívet 94-en töltötték ki.

.

1. ábra

Az 1. ábrán látható, hogy 58 fő (a válaszolók csaknem 2/3-a) tud róla, hogy működik egy pályaorientációs szakosztály az MPT-ben, 34 fő azonban nem. Feladatot jelez, hogy még azok között is viszonylag sokan (22-en) nem tudnak a szakosztályunkról, akik be tudnák építeni a pályaorientációt saját munkájukba. 

A válaszolók nagy többsége – 74 fő – jelezte, hogy szeretne többet tudni a pályaorientációról/pályaedukációról, és csak 19 fő nem látta ezt szükségesnek. 63 fő úgy érzi, hogy be tudná építeni a saját munkájába a pályaorientációval kapcsolatos ismereteket. A szakosztályt ismerők közül 59-en szeretnének többet tudni a területről.

Azokat, akik jelezték érdeklődésüket és megadták mailcímüket, a jövőben értesítjük eseményeinkről.

2. Felmérés szakosztályunk tagjai között

A kérdőívet szakosztályunk azon regisztrált és szakmai tagjainak küldtük ki, akik nem tagjai a vezetőségnek és nem küldöttek (53 fő).

A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs szakosztály tagjai közül összesen 12 fő töltötte ki a szakosztály elnökségi munkájára vonatkozó kérdőívünket. A kitöltött kérdőív eredményeinek feldolgozása során láthatóvá vált, hogy minden olyan válaszadó, aki kevesebb mint 1 éve tag, magas részvételi hajlandóságot mutat a szakosztály munkájában. Csak azok nyilatkozták azt, hogy nem vesznek aktívan részt az egyesület munkájában, akik több mint 5 éve tagok. A többi válaszadó úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén részt vesz az egyesület munkájában.

2. ábra

Megvizsgálva a medián értékeket (2. ábra) láthatjuk, hogy az információmegosztás innovációkról, új trendekről, új eszközökről tevékenység megítélése kiemelkedő: mindenki maximálisra értékelte.
A pályaorientációs szakemberek akkreditációjának/tanúsításának biztosítása messze a legalacsonyabbra értékelt, de itt a legnagyobb a szórás is. (Ez feltehetőleg annak a következménye, hogy az ilyen tevékenység távol áll a profilunktól, és ezt nehéz volt számmal kifejezni.) Meglehetősen alacsony értékelést kapott az érdekképviselet, a mentorálás és a szolgáltatásnyújtás, azonban itt is nagy a szórás. Elégedettek a tagok a vezetőségtől kapott tájékoztatással (5 pont).

Ezeknél a tevékenységeknél azt is megkérdeztük, mennyire tartanák fontosnak, hogy teljesüljenek. Érdekes eredményt kaptunk: kettő kivételével minden felsorolt tevékenységet maximálisan fontosnak tartanak a válaszolók! A valamivel kevésbé, de még minden kiemelkedően (5,5 medián) fontosnak tartott tevékenység a mentorálás és a projektekben való részvétel.

Az alábbiakban összefoglaljuk a nyitott kérdésekre kapott válaszokat.

Mit tegyen jobban az MPT POSZ elnöksége a tagokkal való kommunikációban?

A válaszok elsősorban a rendezvényekre és a tagok közötti kapcsolattartásra vonatkoztak. Többen jelezték, hogy bár jó és eredményes az online forma, de a kapcsolatépítés érdekében országos és regionális személyes találkozási lehetőségeket is fontos lenne beiktatni. Javasolják a pályaválasztásban dolgozó szakszolgálati kollégák erőteljesebb megcélzását.

A külső kommunikációt – a pályaorientációs és szakosztályi hírek jobb láthatóságát a kötösségi médiában, illetve a kollégák elérést biztosító hálózat kiépítését is fontosnak tartanák.

Milyen témákat vagy eseményeket érez jelenleg alulreprezentáltnak az MPT POSZ tevékenységében, és milyen konkrét témákat vagy rendezvénytípusokat szeretne a jövőben?

Javasolják erősíteni a regionális megközelítést, a szakosztály erőteljesebb megjelenését az oktatási fórumokon, a szakmai érdekképviseletet, a pályaválasztási tanácsadókkal való szorosabb együttműködést, képviseletüket a politikai környezetben.

Javasolt műhelytémák:

Mesterséges intelligencia szerepe, etikai megközelítése az oktatásban, munkahelyeken.

Pályaválasztás vidéken. Módszerek, lehetőségek, kérdőívek

Miben látja az MPT POSZ tagság legfőbb hasznát?

Egységesen a szakmai tudás erősítését, a nemzetközi kitekintést, a friss információkat tekintik az előnynek. Említésre került emellett a lehetőség a közös munkára.

Mi lehetne jobb, hogy aktívabban bekapcsolódjon az egyesület életébe?

A szakmai rendezvények hivatalos képzéssé tételét (akkreditáció, felsőoktatási képzés) és a személyes kapcsolatok lehetősége került megemlítésre. Volt, aki azt jelezte, hogy ha meg lesz szólítva személyesen egy feladattal, akkor arra vállalkozik.


Leave a Comment

Scroll to Top